Egy olyan jelenségről szeretnék most beszélni, ami annyira elharapódzott a világban, hogy szinte a mindennapi életünk részévé vált. Ez nem más, mint a hazugság, mindent megmételyező szokása. Valamiért kezd olyan általánossá válni, a világi életben, mintha valami nélkülözhetetlen módszer lenne a társadalmi kapcsolatok fenntartásában. Lassan már arról beszélhetünk, hogy például a politika meg sem tud lenni nélküle. A média szócsőveit használva összezavarják vele az egyszerű, naiv és őszinte gondolkodású emberek lelkét és életét. Olyan mértékben, és természetességgel teszik ezt, ami teljes gondolati káoszt és bizonytalanságot okoz a fejekben, a lelkekben. Az emberek bizalmatlanná válnak egymás és a vezetőik iránt, és felborulnak a stabilnak hitt erkölcsi normák. Ha nem figyelünk oda erre a fontos társadalom szervező erkölcsi alapkérdésre, már csak azt fogjuk észrevenni, hogy a gonoszság és a sátáni elvek teljesen átveszik a hatalmat. A család és a társadalom összetartó ereje, ami a bizalomra épül, úgy meggyengülhet, hogy anarchiába csap át. A szeretet egyre jobban meghidegül, és a gonoszság megszaporodik az emberekben. Nekünk, keresztényeknek, óriási felelősségünk van, ennek a jelenségnek a felismerésében, és a társadalom és az emberek figyelmének felhívásában. Látnunk kell ennek az ősi sátáni tulajdonságnak a mértéktelen elterjedését. Minden elérhető fórumon le kell lepleznünk a hazugság eredetét, és lélekromboló hatását. Pontosan nekünk keresztényeknek kell erre rámutatnunk, mert a Bibliai ismereteink, és a Teremtőnk elvárása is, erre inspirál és szólít fel bennünket. Az Isten Igéjéből, magától Jézustól tudjuk, hogy:
„Ti atyátoktól, az ördögtől származtok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja. (János 8. fej 44. vers, 116. old.)
Erről a veszedelmes sátáni tulajdonságról, tudnunk kell, hogy az irigység után a legerősebb fegyver, amit az ember ellen használ a nagy hitető. Amikor a hazugságot, mit sem sejtve elfogadjuk tőle és használatba vesszük, tudnunk kell, hogy honnan jön, és milyen károkat okoz nekünk. Sajnos az Isten és a Biblia ismeret nélkül élő embernek erről nincsenek fogalmai. Így ők védtelen prédái a Sátánnak és észre sem veszik, hogy mit tesz a személyiségükkel, és hogyan rombolja szét az emberi kapcsolatok egészséges, bizalomra épülő rendszerét. Végül már nem fogunk tudni különbséget tenni a jó és a rossz között. Nem véletlen az, hogy a Teremtőnk a Bibliában lépten-nyomon felhívja erre a figyelmünket. Már az Ószövetségi tízparancsolat kilencedik parancsolata figyelmeztet bennünket arra, hogy:
„Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!” (5.Mózes 5. fej. 20. vers, 182. old.)
Ami egyértelmű utalás az igazmondás fontosságára, a hazugság bűnétől való tartózkodás Isten elvárásaira. Láthatjuk, hogy a hazugságot Isten egyértelmű bűnként értékeli, és nem tűri el a családjában. Erről beszél nekünk az újszövetségi parancsolatok betartásánál Jézus Krisztus a testvérünk is, amit azután részletesen meg is indokol nekünk:
„Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről ismerni a fát. Viperák fajzata! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt. De mondom néktek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged.” (Máté 12. fej. 33-37. versek, 16-17. old.)
A kiejtett szó tartalmi fontosságáról szóló jézusi igék arról is meggyőzhetnek bennünket, hogy miért fontos, hogy az igazságot tartalmazzák. Saját magunkról állítunk ki ugyanis elégtelen bizonyítványt, ha hazudunk, miközben kárt okozunk magunknak és felebarátainknak. Ami pedig a legfontosabb, hogy bűnt követünk el Istennel szemben. Az igaz beszéd fontosságának a legrövidebb megfogalmazása szintén Jézushoz köthető és így hangzik:
„Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.” (Máté 5. fej. 37. vers, 7. old.)
Bizony a hazugság életünkbe való bekerülése, elfogadása, és ha nem tudunk idejében megszabadulni tőle szomorú, akár még tragikus következményekkel is járhat. Ezekről olvashatjuk a Teremtőnk állásfoglalását:
„Útálja az Úr a hazug ajkat, de akik igazán élnek, azokat kedveli.” (Példabeszédek 12. fej. 22. vers, 615. old.)
”Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz. De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden HAZUGNAK meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál.” (Jelenések 21. fej. 7-8. versek, 291. old.)
Számunkra egyértelműen kiderül az igéből, hogy milyen nagy jelentőséggel bír az igaz beszéd, és az azt követő igaz cselekedet, a hazugság kizárása az életünkből. Ahhoz, hogy fel tudjuk venni vele a harcot, fel és meg kell ismernünk. Kérjük ehhez imában az Úr segítségét. Az újszövetségi kereszténységben többek között az is csodálatos, hogy a Teremtőnk korrekt magyarázatokkal lát el bennünket üzenetében. Jézus példáján keresztül megmutatja, azt az egyedül helyes viselkedési formát, ami egy áldott, és az üdvösségre is elvezető változást teremt bennünk. Ezért kell megmutatnunk felebarátainknak is ezt a lehetőséget. Mindnyájunknak fontos meglátni, hogy a hazugság sátáni tulajdonsága nem fér bele, az ember személyiségjegyei közé. Isten országában nincs helye a hazugságnak.
A felhasznált igeversek a következők voltak:
János 8; 44. vers,
5.Mózes 5; 20. vers,
Máté 12; 33-37. versek,
Példabeszédek 12; 22. vers,
Jelenések 21; 7-8. versek.