Saját tapasztalatból tudom, hogy a Teremtő Isten elfogadása sok embernek problémát okozott ebben a materializmussal és ateizmussal fertőzött világban. A környezetét és saját magát egyre jobban megismerő ember – éppen tudományos eredményei következtében – azonban ha lassan is, de kénytelen belátni, hogy a világunk, intelligens tervezettség nélkül, pusztán a véletlen mutációk sorának következményeként, nem jöhetett létre. Ezt manapság, már a matematika és a szubatomi fizika, a genetika, elfogulatlan képviselői, de egyéb tudományágak, mint a biokémia, az archeológia, vagy a kozmológia kutatási eredményei is, egyre nagyobb valószínűséggel állítják. Nagyon úgy néz ki, hogy előbb vagy utóbb, a tudományok betöltik eredeti, Istentől eredő funkciójukat. Az Isteni lét és tervezettség bizonyságának bizonyítását, az evolúció elméletével szemben. / Ajánlott youtube videó: „Az evolúció Achilles sarkai.- címmel./
Tudom, sokaknál ez még kiveri a biztosítékot, de a tendenciák ebbe az irányba mutatnak. Érdekes erről bizonyságként elolvasni a Teremtőnk egyértelmű kijelentését, Pál apostol tolmácsolásában:
“Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva ALKOTÁSAINAK ÉRTELMES VIZSGÁLATA RÉVÉN MEGLÁTHATÓ. Ennél fogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük megsötétedett.” (Róma 1. fej. 19-21. versek, 171. old.)
Ez egyszerű, igaz, és tiszta beszéd, hisz Istentől származik.
Isten létezése, így egyre több ember számára evidencia.
Ugyanakkor a kereszténység létrejöttének alapfeltétele, Jézus Krisztus istenfiúságának elismerése, már kevésbé elfogadott a világban. Az újszövetségi kereszténység ugyanis, nem létezhet Jézus Krisztus isteni eredete nélkül. Isten családjának, Krisztus saját gyülekezeteinek, sem létrehozója, sem főpapja, nem lehet bűnökkel terhelt emberi személy. Csak tökéletes isteni lény. Nem véletlen tehát, hogy a Teremtőnk, evvel a feladattal Jézus Krisztust, bízta meg. Ugyanis erre egy tökéletes bűnnélküli személyt kellett válasszon, ezért saját Fiát küldte el. Olyan valakit, aki tökéletes, földi és égi életet élve, egyedül alkalmas személy, a bűnös emberiség megváltására. Egy tökéletes véres áldozat, az isteni bűnbocsánat elnyerésére, az üdvösség lehetőségének megvalósítására. Az isteninek nevezhető lények tulajdonságairól egyébként ezt olvashatjuk a Bibliánkban:
“Sem apja, sem anyja, sem nemzetsége, sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de miután hasonló lett az Isten fiához, pap marad mindörökké.” (Zsidó 7. fej. 3. vers, 250. old.)
“aki nem testi parancsolat törvénye szerint lett azzá, hanem örökké való élet ereje szerint.” (Zsidó 7. fej. 16. vers, 250. old.)
“ő viszont, mivel megmarad örökké, átruházhatatlanul viseli a papságot. Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük.” (Zsidó 7. fej. 24-25. versek, 250. old.)
Ahhoz, hogy ez mindenki számára egyértelművé váljon, Jézus Krisztust, mint isteni személyt, mint messiást kell értelmeznünk és minél jobban megismernünk. Ezekkel a paraméterekkel csak a szentháromság lényei rendelkeznek. De miért is fontos ez?
Mert a Teremtőnk sértőnek és méltatlannak, egyúttal vele szemben elkövetett bűnként ítéli meg, ha az ember teremtményei felcserélik a Teremtőt, a teremtménnyel. Emberi lényekhez imádkoznak, és tőlük várnak segítséget. „Féltőn szerető Istenünk” ugyanis, ezt bálványimádásnak tekinti, amit bűneink közül talán a legjobban gyűlöl. Ne tegyük, ha nem akarjuk Őt megbántani.
Természetesen a messiás földre érkezését sem bízta a Teremtőnk a véletlenre. A Bibliában próféciák sokasága jelezte előre azt, az Ószövetségben. Egy sor helyen találkozhatunk vele. Ézsaiásnál, Mikeásnál, Zakariásnál, és a Zsoltárokban is, előre jelzik a próféták, Jézus Krisztus eljövetelét. Majd az Újszövetségben szembesülhetünk a próféciák pontos megvalósulásával. Ezek mind az isteni terv, isteni megvalósításának élő bizonyítékai. Tehát látjuk, hogy a Teremtőnk előre jelezte Jézus Krisztus eljövetelét. Az újszövetségben pedig kijelenti róla, hogy a messiás az ő egyszülött Fia és, hogy őt kell követnünk:
„Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, és hang hallatszott a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!” (Máté 17. fej. 5. vers, 22. old.)
Azután, Jézus Krisztus maga jelenti ki számunkra az Istentől való származását, és azt a tényt, hogy ő és az Atya egyek. Így válik érthetővé, amit János evangéliumban Róla olvashatunk:
“Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt és az élet volt az emberek világossága.” (János 1. fej. 1-4. versek, 104. old.)
“Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.” (János 1. fej. 9. vers, 105. old.)
“Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét telve kegyelemmel és igazsággal.” (János 1. fej. 14. vers, 105. old.)
“Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete, úgy a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában. Sőt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.” (János 5. fej. 26-27. versek, 110. old.)
Ezekből is láthatjuk, hogy az istenfiúság kérdését, milyen fontos tisztán látni és érteni. Azt pedig, hogy Jézus Krisztus, Isten Fiaként, minden isteni tulajdonsággal bíró lény is volt egyben, azt a következő igeversek tanúsítják[.1] :
“Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya pedig bennem lakozva viszi végbe az ő cselekedeteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek.” (János 14. fej. 10-11. versek, 125. old.)
Minél jobban megismerjük Jézus Krisztust az Igéből, annál jobban erősödik a bizalmunk iránta. Míg végül elfogadjuk kéréseit, és egyre inkább át tudjuk adni lényünket az ő elvárásainak. Az őszintén kereső ember, benne és az ő saját egyházában, megtalálja a megváltó üdvözítőt, ahogyan azt a Kolosséiakhoz írott páli levélben olvashatjuk:
“Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessék meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.” (Kolosséiakhoz írott levél 1. fej. 18-20. versek, 227. old.)
Nos, mindazok, akik úgy gondolják, hogy Istennek lennie kell, de kétségei vannak a felől, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia a messiás, a Szentírásból, és a hiteles történelmi kutatásokból egyaránt meggyőződhetnek róla. Jézus a Krisztus az, aki a bűneink megváltásáért meghalt a keresztfán, és három nap múlva, feltámadt a halálból, kijelölve ezáltal az utunkat az örök életbe. Mi keresztények pedig, akik megismertük Isten igazságát, semmi sem tántoríthat el Jézus Krisztus családjától, és Isten szeretetétől.
A felhasznált igeversek a következők voltak:
Róma 1; 19-21. versek,
Zsidó 7; 3. és 16. valamint a 24-25. versek,
Ézsaiás 53; 1-12. versek,
Máté 17; 5. versek,
János 1; 1-4., 9., 14. versek,
János 5; 26-27. versek,
János 14; 10-11. versek,
Kolossé 1; 18-20. versek.
