Mindnyájan tisztában vagyunk mi keresztények avval a fontos küldetéssel, amivel Jézus Krisztus megbízta tanítványait, és amit minden Krisztus követőnek feladatul szánt. Így fogalmazza ezt meg a számunkra a lehető legegyszerűbben Márk evangéliumában:
“Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és bemerítkezik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.” (Márk 16. fej. 15-16. versek, 64. old.)
Az újszövetségben az emberért hozott Isteni terv utolsó felvonásának vagyunk a tanúi.
A dolog fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy ennek a változásnak a létrehozását, és a világba való bevezetését, a Teremtőnk a saját egyszülött Fiára bízta, mint tökéletes isteni személyre.
Jézus jelek és csodák bizonyító erejének sokaságát használta fel annak az érdekében, hogy ezt bizonyítsa. Sőt, erre a feladatra tanítványait is ellátta a feladathoz szükséges csodálatos képességekkel. Földi ittléte alatt isteni erővel gyógyította az egyszerű beteg embereket. Vakok, sánták, bénák, poklosok, gyógyultak keze érintésétől, de szavára megszállottak szabadultak meg kínzó ördögi lelkektől, vagy elhunytak támadtak újra életre. A gyógyulni vágyó, összeverődött tömegeket pedig, felhasználva az ebből adódó lehetőséget, tanította az evangéliumra. Jézus maga volt, és ma is Ő, az Isteni szeretet hiteles hordozója, példája, átadója, és ezzel, egy új szövetség létrehozója és megkötője.
Az Isten családjába, és az örök életbe való jutás lehetőségéről beszélt nekik.
Ilyen alkalom volt, amikor Galileában egy domb aljára leültette a több száz fős tömeget és ő maga felment a dombra. Kihasználva a természet akusztikai adottságát, tanította az embereket. Ez volt a Bibliában, Máté apostol által leírt és elhíresült “Hegyi beszéd.”
Jézus, itt összefoglalta az egyszerű emberek számára is érthető módon, azokat a fontos szemlélet béli változásokat, amik az Isten “agapé” (a méltatlanok iránti, feltétel nélküli) szeretetének, a Mózesi “Törvénybe” való betöltésével jönnek létre.
(Máté evangélium 5. fejezete 17- 48. verseiben olvashatunk erről. Részleteiben a 6-8. oldalon találunk, amit mindenkinek javaslok elolvasásra. Erre utalóan olvassuk most el az első verset ezek közül:
„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem, hogy betöltsem azokat.” (Máté 5. fej. 17. vers, 6. old.)
A teljes igesor vezet el bennünket ahhoz az “ARANYSZABÁLY”-hoz, ami azután összefoglalója és alapja lehetett az Újszövetség erkölcsi norma rendjének, az Isten akaratának, amiről Jézus így emlékezik meg:
“Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” (Máté 7. fej.12. vers, 10. old.)
„Az emberek csodálkozva hallgatták Jézust: mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.” ( Máté 7. fej. 29. vers, 10. old.)
A messiás Jézus Krisztus, az Isten, emberért hozott átfogó bűnmegváltó tervének megvalósítása, miatt, hozta el egy új és jobb szövetség megkötésének lehetőségét a számunkra. A változás szükségszerűségéről, így ír Pál apostol a galatákhoz írott levelében:
„A törvény tehát az ígéretek ellen van? Semmiképpen sem! Mert, ha olyan törvény adatott volna, amely képes életet adni, valóban a törvény alapján volna a megigazulás. De az Írás mindenkit bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusban vetett hit alapján adassék azoknak, akik hisznek. Mielőtt pedig eljött a hit, a törvény őrzött bennünket, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusba merítkezzetek be, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök.” (Galata lev. 3. fej. 21-29. versek, 215. old.)
Ezt kell megértenünk mindnyájunknak. Jézus a Krisztus, áldozatával minden ember számára elhozta a megváltás lehetőségét, az Isteni kegyelem ajándékát, zsidónak és pogánynak egyaránt. Az Újszövetségben, a Krisztusban való hit által valósul meg a szeretet törvényének betöltése az Ószövetség erkölcsi norma rendjébe. Isten teljes megváltó tervében, ez az utolsó szövetség. Ez az, aminél már nem lesz újabb, mert tökéletes megoldást adott a bűnök megváltására, a kegyelem kiárasztására. Ebben minden ember megszabadulhat a kegyelem által bűneitől, és felelős döntéssel, megtérve és bemeritkezve, megválthatja a jogot az üdvösségre.
Mind ezt pedig, így fogalmazza meg János apostol evangéliumában Jézus:
“Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (János 13. fej. 34-35. versek, 124. old.)
Éppen ez az „agapé” isteni szeretet az, amit Jézus Krisztus hozott el a földre. Megmutatva az emberiségnek azt az életformát és életvezetési modellt, amit a parancsolataiban megismerhettünk, és amit, a tőle megtanulható szeretet foglal egységbe. Így az újszövetségben, a Törvény rideg, bűnre mutató szabályai, élettel, szeretettel, és így Jézus által az Isteni kegyelem ajándékával töltődtek be:
„Senkinek sem tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt. Mert azt, hogy ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd, és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése.” (Róma 13. fej. 8-10. versek, 183. old.)
A felhasznált igeversek a következők voltak:
Márk 16; 15-16. versek,
Máté 5; 17-48. versek,
Máté 7; 12. verse,
Máté 7; 29. verse,
Galata 3; 21-29. versek,
János 13; 34-35. versek,
Róma 13; 8-10. vers.
