Bizonyára sokan emlékeztek Don Green testvérünkre. Ő az az idős, jó karban lévő (85 éves) amerikai utazó evangélista, aki már sokszor járt Magyarországon, segítve az itt folyó hitépítő, evangelizációs munkát. Green testvérünk, olyan sok évtizedes nemzetközi tapasztalattal bír, a hitépítés munkájában és Krisztus Egyháza szerinti átadásában, ami önmagában is tiszteletreméltó. Élete során a világ sok országába vitte el, Krisztus követésének hiteles és eredeti formáját. Átadva az embereknek Isten igaz igéjét, megmentve őket az üdvösség, az örök élet számára. Azok az igehirdetések is, amiket nekünk tartott, telis-tele voltak érdekesnél érdekesebb tapasztalatokkal, emlékekkel, amik bőségesen alátámasztották azt a gazdag életutat, amit módjában volt bejárnia eddig. Ukrajnában, Malajziában, Kínában és még számtalan országban ma is működő Krisztus Egyháza gyülekezetek fémjelzik munkásságát.
Az igehirdetései is magukon hordozták ezt a sokszínűséget. Beszélt Jézus Krisztus szüleiről, Máriáról és Józsefről, akik megélhették azt a felfoghatatlan Isteni áldást, amit Isten Fiának felnevelése, és ez által, az újszövetség létrehozásában való részvétel jelenthetett a számukra. De szót ejtett a zsidóság megosztottságáról a messiás elfogadásával kapcsolatosan. Példaként említette, azt a tényt, hogy amikor zsidó származású hallgatói szembesültek a Jézus szó héber jelentésével, a Jahve szabadító (megmentő) szóval, és összevetette azt, Ézsaiás próféta könyve 53 fejezetében leírt bűnmegváltó áldozatának próféciájával, szinte azonnal el tudták fogadni Jézust megváltójuknak.
A Biblia Isteni eredetének egyik kimagasló bizonyitéka, hogy olyan igeversek vannak benne, amik képesek megragadni az ember figyelmét, és azt a jó irányba fordítani. Számtalan példát találhatunk a Bibliában erre, amiket felhasználhatunk az evangélium hirdetésében. Ilyen erőteljes bizonyító erejű igeversek találhatók többek között Ézsaiás próféta könyvében. Először nézzünk meg Jézus Krisztus megváltó áldozatának próféciáját:
“Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele. Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért. Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját. Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy mikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a büntetés. A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul. Az Úr akarata volt az, hogy betegség törje össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az Úr akarata célhoz jut vele. Lelki gyötrelmeitől megszabadulva látja őket, és megelégedett lesz. Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket. Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közben járt a bűnösökért.” (Ézsaiás 53. fej. 2-12. versek, 762. old.)
A prófécia bekövetkezéséről az újszövetségi evangéliumokban olvashatunk, egy kb. 800 évvel későbbi történet leírásában. Ha szembesülünk, Jézus Krisztus értünk hozott megváltó halálának prófétai előre jelzésével, ilyen látványos és plasztikus formában, akkor a messiás igaz eljövetelének, és az ember és Isten közötti “új”szövetségnek a megértése, már nem okoz akkora megütközést azok számára, akiknek beszélünk róla. Így segítik mai napig az ószövetségi próféciák megérteni, a sokat szenvedett zsidó népnek, és a hit nélküli pogányságnak, az újszövetség lényegét, és a messiás eljövetelének valódiságát. A próféciák jelentőségét külön kiemeli az a meglepő fordulat, hogy a Teremtőnk külön próféciában jelenti ki, hogy a próféciák fogják, mint hitelesítő elemek, biztositani a Biblia tőle származó hitelességét. Tehát dupla biztosítékot épített a Szentírásba. Ezekre pedig nyugodtan lehet hivatkozni, mert egyetlen vallás szent iratai sem rendelkeznek ilyen és ennyi (több mint 6400) biztonsági elemekkel. Ezekről pedig itt olvashatjuk:
„Emlékezzetek az ősrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten, nincs más, Isten vagyok, nincs hozzám hasonló! Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.” (Ézsaiás 46. fej. 9-10. versek, 695. old.)
„A korábbiakat már régen kijelentettem, az én számból jöttek ki, én hirdettem azokat. Hirtelen véghez vittem, bekövetkeztek. Tudom, hogy makacs vagy, vasból vannak nyakadban az inak, a homlokod pedig érc, ezért jelentettem ki neked már régen, mielőtt bekövetkezett, már hirdettem, hogy ne mondhasd: bálványom tette azt, bálvány szobrom parancsára történt.” (Ézsaiás 48. fej. 3-5. versek, 696. old.)
Csak Jézus Krisztusra utaló prófécia 332 van a Bibliában, amelyik már bizonyíthatóan bekövetkezett. Kivételek persze, a második eljövetelére vonatkozóak, ami ugye még hátra van. Fogantatásával, születésével, életével, halálával és feltámadásával kapcsolatosan, a többszáz évvel születése előtti próféciák sorra megvalósultak.
De nézzünk meg ezt a másik nagyon fontos próféciát, amiről szintén tudhatjuk, hogy be is következett, és óriási bizonyító erővel jelentkezik Jézus Krisztus messiásként való földi megjelenésével kapcsolatosan:
„Ezért maga az Úr fog nektek jelt adni: Íme, egy fiatal nő (szűz) teherben van, és fiút fog szülni, és Immanuelnek nevezik majd.” (Ézsaiás 7. fej. 14. vers, 654.. old.)
„Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. (Isai volt Dávid apja) Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az ismeretének és félelmének lelke. Az Úr félelme lesz gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst. Igazság lesz derekának öve, csípőjének öve pedig a hűség.” (Ézsaiás 11. fej. 1-5. versek, 658. old.)
A prófécia bekövetkeztét pedig Máté evangéliumában olvashatjuk a többszáz év múlva bekövetkező megvalósulásról:
„Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől. Férje József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsájtja el. Amikor azonban ezt végig gondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában és ezt mondta: József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immanuelnek neveznek, ami azt jelenti: velünk az Isten. József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét, de nem érintette addig, amig meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el.” (Máté 1. fej. 16-25. versek, 3. old.)
Ézsaiás próféta könyve, gazdag tárháza a Jézusról szóló próféciáknak, amiknek a megvalósulásáról olvashatunk az újszövetségi evangéliumokban. Óriási segítséget kaphatunk általa, keresztényi feladatunkhoz, a magvetéshez. De nem csak ott, a Bibliában, láthatjuk megvalósulni a próféciákat. Az ókor történetírói is megemlékeznek munkáikban arról, hogyan született, és élt, Jézus Krisztus. Sőt csodáiról, haláláról, és feltámadásáról is beszámoltak. Tudjuk, hogy Ignatius, Jozephus Flavius, Justinus. Ireneus, Tertulliánus, Polikarposz, és mások, megtették azt a szívességet, hogy ezekről az eseményekről hírt adtak, bizonyítva evvel a próféciák bekövetkeztét. Ezek tényszerű bizonyítékok, amik segítenek bennünket, keresztényeket az evangélium átadásában, és a Sátán sugallta városi legendák megcáfolásában. A próféták könyvei nem véletlenül kerültek a Szentírásba. Mint láttuk, elévülhetetlen fontosságú szerepet játszanak a Biblia Isteni eredetének és szavahihetőségének bizonyításában. Abban, hogy higgyenek az emberek, Isten nekünk szóló üzenetében, és a messiás Jézus Krisztus testvéri, önzetlen megváltó áldozatában. Halála és feltámadása révén pedig az örök élet számunkra is elérhető lehetőségében.
Örök életünk, üdvösségünk, és felebarátaink üdvössége, csak úgy válhat valósággá, ha ezekről minél több ember tudja meg az igazságot.
A felhasznált igeversek a következők voltak:
Ézsaiás 53; 2-12. versek,
Ézsaiás 46; 9-10. versek,
Ézsaiás 48; 3-5.. versek,
Ézsaiás 7; 14. vers,
Ézsaiás 11; 1-5. versek,
Máté 1; 16-25. versek,
